2010. február 7., vasárnap

Börzsönybe indultunk


Úgy szeretem mindig azzal kezdeni a kis történeteket, hogy hová készültünk, mi volt az alapötlet, kik jelentkeztek a túrára, de sajnos ezzel mindig elmegy jó pár sor és mindig ugyanaz a vége. (Hm, persze én milyen különleges is vagyok)
Fogok egyszer írni egy rövid kis szöveget erről, abban benne lesz minden ilyen, mint egy századfordulós drámában. Lelkes túrázó, kevésbé lelkes túrázó, fásult túrázó, a várva várt nagy kaland, az esetleges B terv, a C terv kivitelezése, időjárás csekkolás szerdán, csütörtökön, pénteken, aztán a nagy beteljesült valóság kibontakozása és a katarzis.


Most vasárnapi kis kirándulásunk is e szerint a forgatókönyv szerint indult. Nem kell röhögni: Rax. Aztán több napig a Magas-Börzsöny lankái cirógatták álmainkat, aztán persze eljött a vasárnap reggel.
Végül is elindultunk a Börzsönybe. Rajtunk nem múlt, de a metró és a 90-es busz nem oda visz. 


Mielőtt végleg ronda kis sznobként könyvelnétek el minket, el kell hogy mondjam, remek kis túra volt ez a mai. Ennyit túrán még nem ácsorogtunk, az utóbbi 10 évben nem mentünk annyit félre ösvényeken mint most, és azt is le kell szögeznem, mint már annyiszor: a Budai-hegység egy kincs. 
Fáradt, szürke városlakóként egy rezervátum számomra, ahová az utóbbi időben egyre többet járok és azt kell mondjam többet segít és többet ad néha, mint bármelyik messzi, elérhetetlen, MEGSZERVEZHETETLEN túra összesen. Kéznél van.



Akinek pedig kedve lesz végigjönni velem még egyszer azt várom 2010. február 28.-án 8.30 perckor a KFKI végállomáson (90-es busz).
Táv: 9,6 km
Útvonal: KFKI - Piktortégla-üregek - Farkas-hegy - Sorrento - Makkormária - Csacsi-rét - Normafa
Reméljük az Overlandos kollégák ismét kitalálnak valami érdekeset. Ha nem akkor marad a tél végi Budai hegyek öröme.

Isi voltam