A boltban ahol vásárolni szoktam azt szerette volna a kereskedő, hogy párban vegyem meg a túrabotokat, mert úgy jobban használhatom és egészségesebb. Ez így igaz, vagy csak valami kereskedői fogás?
Ezek a túrabotok már nem azok a fa husángok, mint amelyekkel gyerekkorunkban büszkén masíroztunk végig a rengetegen. Azt kell mondjam, hogy sport anatómiai szempontból csak egy pár bottal lehet biztonságosan térdeket, ízületeket kímélő módon közlekedni a hegyekben, nem beszélve arról, hogy a hegyről lefelé a térdízületeinken kívül, a derékízületeink is terhelve vannak, két bottal a terhelés jobban elosztható, a térdízületek tehermentesítése nagyobb. Tartásunk egyenesebb lesz, így a légzésünk is könnyebb. Arról nem is beszélve, hogy a helyesen használt bottal, kar és mellizmunk is átmozgatódik, nagy súly alatt a karnak és a hátnak is kifejezetten jó az átmozgatás, a vérkeringés is jobb.
Olyan esőkabátot keresek, ami megfelelően egészítené ki meglévő softshell kabátomat. Könnyű és erősen vízálló, amikor a softshell már nem elegendő.
A legfontosabb tényező gondolom a súly és a méret lehet, hiszen ez a kabát nem minden esetben kerül elő, a softshell mellett, melynek előnyeit most nem ecsetelném. Anyag szempontjából ebben az esetben a Gore-Tex Paclite lehet a nyerő, hiszen ezt kifejezetten helytakarékossági célok miatt fejlesztették, ki, több cég használ is ilyet kabátjaiban. Az igen erős és vízhatlan membránt egy vékony, integrált réteggel védik a bőr felől érkező káros anyagoktól (kozmetikumok, izzadtság) ugyanakkor emiatt jól gyűrhető, csomagmérete a hálós belső megoldású kabátoktól sokkal kisebb. Azonban ezeket a kabátokat nem hosszú trekking utakra, nagy tüskés bozótokon való átkelésre és hosszú kéményekben való forgolódásra tervezték, hiszen a méret és a súly az anyag kopásállóságának rovására csökkent. Vészhelyzetben, hirtelen jött esőben azonban garantáltan szárazon tartják gazdájukat.
Trekking és kajaktúrát tervezünk, azonban nem a megszokott körülmények között, hanem igen viharos és szélsőséges körülmények között. Milyen típusú sátrat érdemes választanom? Kupola, alagút, vagy aszimmetrikus?
A csúcsminőségű alagút és kupolasátrak ugyanannál a belső méretnél vizsgálva sokkal könnyebbek és stabilabbak, jobb a belső térkihasználásuk és még a viharos széllökésekkel is megbirkóznak, feltéve, hogy minden egyes rudat elhelyeztünk és a sátort az összes lehetséges helyen kimerevítettük, a karókat leszúrtuk. Ez azonban sziklás, vagy csupán vékony földréteggel rendelkező kavicsos helyen szinte lehetetlen. No, ekkor jön el a geodat, vagy asszimetrikus sátor ideje. A több egymást keresztező rúdnak köszönhetően a rendszer önmagát tartja, akár minimális karószám mellett, durva viharban is. A csupán egy keresztmerevítéssel rendelkező kupolához is több karót kell fixálnunk ahhoz hogy ne dőljön össze, nem beszélve az egyetlen keresztirányú merevítéssel sem rendelkező alagút sátrakhoz képest.
Milyen túrákhoz szükséges túrabot? Jó ha már egy könnyebb túrán van nálam egy, vagy ezt inkább csak magasabb, hegyen, nagyobb hátizsákos túrán tudom használni?
Egyszerű túrákhoz nem feltétlenül szükséges, kivétel lehet, ha sziklás, köves, avarral takart, esőtől, harmattól nedves, vagy jeges ösvényen haladunk. Alapvetően a túrabot, a hegyről való leereszkedés során praktikus eszköz, főleg az egyensúly megtartásában, kíméli az ízületeket és segít az egyensúly megtartásában. Természetesen a nagy zsákos, több napos túrák alatt tud igazán funkcionálisan működni, ezekhez igen jó minőségű botokra van szükségünk, hiszen ha úttalan utakon, vagy keményebb sziklás terepen kell átkelnünk, egyensúlyunk és napi teljesítőképességünk mindennél fontosabb lehet.
Az általam használt wax a bakancsom bársonyos felületét zsíros tapintásúvá tette és a színe is jóval sötétebb lett. Van-e olyan cipőápoló és impregnáló termék, amely a cipő eredeti kinézetén nem, vagy alig változtat.
Több ilyen termék is létezik. A membránnal (Gore-tex, Sympatex, Schoeller, stb.) ellátott lábbelikhez amúgy is csak olyan impregnálót ajánlanak a gyártók és nagy valószínűséggel a forgalmazók is, ami nem tömíti el a membrán, vagy a bőr pórusait. A hagyományos waxok – akár a szintetikus vagy méhviasz alapú impregnáló krémek – a velúr, nubuck bőröket minden esetben sötétítik, tapintásuk zsíros. A legtöbb impregnáló szereket készítő cég (Nikwax, Toko, Holmenkol) készít már speciális, szórófejes ápoló-, impregnálószereket, melyek szintetikus alapanyaga kevésbé színezi a bőrt és tömíti el a pórusokat, sőt kifejezetten Nubuk és antilopbőr cipőkre is van impregnáló, amelyek használatával száradás után a felület ismét bolyhosítható. Hasznosabb egyébként rendszeresebben kis mennyiségben használni, így a bőr kevésbé drasztikusan színeződik és a többszöri ápolás is előnyösen befolyásolja a bőr élettartamát és vízállóságát.
Melyik impregnálási eljárás célravezetőbb, jobb a funkcionális ruházatoknál? A mosószeres, vagy a szórófejes impregnálás?
Mindkettő hatékony lehet, hiszen a mosószerrel végzett impregnálás kényelmesebb és egyenletesebb, azonban sokakat irritálhat a belső felületet is ugyanúgy átjáró vegyianyag. A külső impregnálószerek között is megtalálhatjuk a megfelelőt, szórófejes, szivacsos kenőfejes változatban is.
Idén is részt szeretnék venni barátaimmal egy több napos hátizsákos kiránduláson, de valami gond lehet a hátizsákommal, ugyanis minden nap után iszonyatosan fáj a hátam és a derekam. Lehet hogy rossz zsákot választottam?
Akár az is elképzelhető, de egy jól megválasztott hátizsáknál is több tényező lehet ami miatt a túra után inkább a szakadékba dobnánk kedvelt hátasunkat.
Egyik ilyen fontos tényező a súlyelosztás. A hátizsák belsejében minden tárgynak meg van a maga helye. Egy sziklamászó, legalább olyan büszke a felszerelésének jó megválasztására, mint arra, hogy mit hová pakol zsákjában. Egy 60-70 literes túrazsák bepakolásának rendje nagyjából a következő. Alulra, nagy méretű könnyebb tárgyakat, (váltás ruha, hálózsák), felé a gerincoszlop közvetlen közelébe, a nehezebb nagyobb tárgyakat (víz, sátor, élelem pl. dobozban), mögé, a hátizsák külső része felé ismét könnyebb dolgokat (polár, esőkabát stb.) érdemes pakolni. A hátizsák felső részébe ismét nehezebb, de apróbb és a mindennapi használat során gyakrabban használt tárgyak (főző, elsősegélycsomag, pénztárca, elemlámpa stb.) kerülhetnek. Cél mindenképpen a nehéz tárgyak gerinc közelében való elhelyezése, illetve a terhek hát fölé magasítása. Inkább felfelé pakoljunk, mint lefelé és a gerinctől távolabbi pontokra, mivel így a derekunknak egy hosszabb erőkart kell ellensúlyoznia.
Másik hasonlóan fontos dolog, a hátizsák megfelelő beállítása. Ha súly, nem a megfelelő helyen terhel, hamarabb elfáradunk. A hátizsák derékpántjának legfontosabb feladata, hogy a zsák szinte teljes súlyát a medencénkre terhelje, gerincünknek csupán a kifelé ható forgatónyomatékot, vállainknak, pedig a teher egyensúlyát kell így megtartania. A zsákon található hevederek helyes beállítási sorrendje a medencénél lévő derékpántnál kezdődik, majd a vállpánt alsó és felső hevederével folytatódva visszatér a derékpánt oldalsó behúzójához.
Természetesen az is elképzelhető, hogy teherbírásán felüli kategóriát 70-80 literes zsákot választott, vagy egyszerűen nem jó modellt, hiszen nem hiába különböztetnek meg a gyártók több felhasználási területet (hegymászás, gyalogtúra, kerékpáros, utazó hátizsákok… FÉRFI-NŐI!!!). A hátizsák kiválasztása komoly valamint időt és embert próbáló feladat, de a megfelelő modell kiválasztása után már csak az örömöknek juthat hely a programok között.
Sajnos egy tavalyi túrán kiszakadt az egyébként szuperül működő héjkabátom. Van-e mód a javítására, akár házilag, vagy szerviz körülmények között?
A funkcionális ruházatok többségében a belső részen egy háló védi a membránt (Gore-tex, Sympatex, Schoeller, Dermizac stb.) a sérülésektől, szennyeződésektől. A külső szakadást orvosolni tudjuk egy megfelelő, a legtöbb túraboltban már beszerezhető foltjavító kittel. A hálót a sérülés magasságában felbontjuk, vigyázva, hogy az eszköz (tű, olló) amivel a varrást bontjuk, ne okozzon kárt a membránban. A külső és a belső oldalra is hasonló méretű és alakú foltot vágunk ki az anyagból. Ez lehet egyedi színű, de célszerű a további javításokhoz színtelen, átlátszó javító anyagot beszereznünk. A foltot kör alakúra és mindenképpen nagyobbra vágjuk a sérüléstől, kb. 1cm-rel, mivel úgy jobban tart majd és strapabíróbb is lesz. Mivel ezek öntapadóak felhelyezésük könnyű. A külső oldalon egy kevésbé ragacsos cellux szalaggal rögzítsük a sérülést, majd kifordítva a kabátot tisztítóbenzinnel mossuk tisztára a belső felületet. A kivágott egyik foltot, miután a benzin elillant erősen nyomjuk a kívánt helyre, majd ujjainkkal erősen nyomogatva rögzítsük. A külső oldalon, eltávolítva a ragasztószalagot, ugyanezt az eljárást követve ismételjük meg a foltozást. Miután visszavarrtuk a belső hálót, indulhatunk is a következő nagy túrára. Természetesen a túraboltok legtöbbje kiépített szakszervíz kapcsolatokkal rendelkezik, így tőlük is érdeklődhetünk a javítás lehetséges helyszíneiről.
Ezek a túrabotok már nem azok a fa husángok, mint amelyekkel gyerekkorunkban büszkén masíroztunk végig a rengetegen. Azt kell mondjam, hogy sport anatómiai szempontból csak egy pár bottal lehet biztonságosan térdeket, ízületeket kímélő módon közlekedni a hegyekben, nem beszélve arról, hogy a hegyről lefelé a térdízületeinken kívül, a derékízületeink is terhelve vannak, két bottal a terhelés jobban elosztható, a térdízületek tehermentesítése nagyobb. Tartásunk egyenesebb lesz, így a légzésünk is könnyebb. Arról nem is beszélve, hogy a helyesen használt bottal, kar és mellizmunk is átmozgatódik, nagy súly alatt a karnak és a hátnak is kifejezetten jó az átmozgatás, a vérkeringés is jobb.
Olyan esőkabátot keresek, ami megfelelően egészítené ki meglévő softshell kabátomat. Könnyű és erősen vízálló, amikor a softshell már nem elegendő.
A legfontosabb tényező gondolom a súly és a méret lehet, hiszen ez a kabát nem minden esetben kerül elő, a softshell mellett, melynek előnyeit most nem ecsetelném. Anyag szempontjából ebben az esetben a Gore-Tex Paclite lehet a nyerő, hiszen ezt kifejezetten helytakarékossági célok miatt fejlesztették, ki, több cég használ is ilyet kabátjaiban. Az igen erős és vízhatlan membránt egy vékony, integrált réteggel védik a bőr felől érkező káros anyagoktól (kozmetikumok, izzadtság) ugyanakkor emiatt jól gyűrhető, csomagmérete a hálós belső megoldású kabátoktól sokkal kisebb. Azonban ezeket a kabátokat nem hosszú trekking utakra, nagy tüskés bozótokon való átkelésre és hosszú kéményekben való forgolódásra tervezték, hiszen a méret és a súly az anyag kopásállóságának rovására csökkent. Vészhelyzetben, hirtelen jött esőben azonban garantáltan szárazon tartják gazdájukat.
Trekking és kajaktúrát tervezünk, azonban nem a megszokott körülmények között, hanem igen viharos és szélsőséges körülmények között. Milyen típusú sátrat érdemes választanom? Kupola, alagút, vagy aszimmetrikus?
A csúcsminőségű alagút és kupolasátrak ugyanannál a belső méretnél vizsgálva sokkal könnyebbek és stabilabbak, jobb a belső térkihasználásuk és még a viharos széllökésekkel is megbirkóznak, feltéve, hogy minden egyes rudat elhelyeztünk és a sátort az összes lehetséges helyen kimerevítettük, a karókat leszúrtuk. Ez azonban sziklás, vagy csupán vékony földréteggel rendelkező kavicsos helyen szinte lehetetlen. No, ekkor jön el a geodat, vagy asszimetrikus sátor ideje. A több egymást keresztező rúdnak köszönhetően a rendszer önmagát tartja, akár minimális karószám mellett, durva viharban is. A csupán egy keresztmerevítéssel rendelkező kupolához is több karót kell fixálnunk ahhoz hogy ne dőljön össze, nem beszélve az egyetlen keresztirányú merevítéssel sem rendelkező alagút sátrakhoz képest.
Milyen túrákhoz szükséges túrabot? Jó ha már egy könnyebb túrán van nálam egy, vagy ezt inkább csak magasabb, hegyen, nagyobb hátizsákos túrán tudom használni?
Egyszerű túrákhoz nem feltétlenül szükséges, kivétel lehet, ha sziklás, köves, avarral takart, esőtől, harmattól nedves, vagy jeges ösvényen haladunk. Alapvetően a túrabot, a hegyről való leereszkedés során praktikus eszköz, főleg az egyensúly megtartásában, kíméli az ízületeket és segít az egyensúly megtartásában. Természetesen a nagy zsákos, több napos túrák alatt tud igazán funkcionálisan működni, ezekhez igen jó minőségű botokra van szükségünk, hiszen ha úttalan utakon, vagy keményebb sziklás terepen kell átkelnünk, egyensúlyunk és napi teljesítőképességünk mindennél fontosabb lehet.
Az általam használt wax a bakancsom bársonyos felületét zsíros tapintásúvá tette és a színe is jóval sötétebb lett. Van-e olyan cipőápoló és impregnáló termék, amely a cipő eredeti kinézetén nem, vagy alig változtat.
Több ilyen termék is létezik. A membránnal (Gore-tex, Sympatex, Schoeller, stb.) ellátott lábbelikhez amúgy is csak olyan impregnálót ajánlanak a gyártók és nagy valószínűséggel a forgalmazók is, ami nem tömíti el a membrán, vagy a bőr pórusait. A hagyományos waxok – akár a szintetikus vagy méhviasz alapú impregnáló krémek – a velúr, nubuck bőröket minden esetben sötétítik, tapintásuk zsíros. A legtöbb impregnáló szereket készítő cég (Nikwax, Toko, Holmenkol) készít már speciális, szórófejes ápoló-, impregnálószereket, melyek szintetikus alapanyaga kevésbé színezi a bőrt és tömíti el a pórusokat, sőt kifejezetten Nubuk és antilopbőr cipőkre is van impregnáló, amelyek használatával száradás után a felület ismét bolyhosítható. Hasznosabb egyébként rendszeresebben kis mennyiségben használni, így a bőr kevésbé drasztikusan színeződik és a többszöri ápolás is előnyösen befolyásolja a bőr élettartamát és vízállóságát.
Melyik impregnálási eljárás célravezetőbb, jobb a funkcionális ruházatoknál? A mosószeres, vagy a szórófejes impregnálás?
Mindkettő hatékony lehet, hiszen a mosószerrel végzett impregnálás kényelmesebb és egyenletesebb, azonban sokakat irritálhat a belső felületet is ugyanúgy átjáró vegyianyag. A külső impregnálószerek között is megtalálhatjuk a megfelelőt, szórófejes, szivacsos kenőfejes változatban is.
Idén is részt szeretnék venni barátaimmal egy több napos hátizsákos kiránduláson, de valami gond lehet a hátizsákommal, ugyanis minden nap után iszonyatosan fáj a hátam és a derekam. Lehet hogy rossz zsákot választottam?
Akár az is elképzelhető, de egy jól megválasztott hátizsáknál is több tényező lehet ami miatt a túra után inkább a szakadékba dobnánk kedvelt hátasunkat.
Egyik ilyen fontos tényező a súlyelosztás. A hátizsák belsejében minden tárgynak meg van a maga helye. Egy sziklamászó, legalább olyan büszke a felszerelésének jó megválasztására, mint arra, hogy mit hová pakol zsákjában. Egy 60-70 literes túrazsák bepakolásának rendje nagyjából a következő. Alulra, nagy méretű könnyebb tárgyakat, (váltás ruha, hálózsák), felé a gerincoszlop közvetlen közelébe, a nehezebb nagyobb tárgyakat (víz, sátor, élelem pl. dobozban), mögé, a hátizsák külső része felé ismét könnyebb dolgokat (polár, esőkabát stb.) érdemes pakolni. A hátizsák felső részébe ismét nehezebb, de apróbb és a mindennapi használat során gyakrabban használt tárgyak (főző, elsősegélycsomag, pénztárca, elemlámpa stb.) kerülhetnek. Cél mindenképpen a nehéz tárgyak gerinc közelében való elhelyezése, illetve a terhek hát fölé magasítása. Inkább felfelé pakoljunk, mint lefelé és a gerinctől távolabbi pontokra, mivel így a derekunknak egy hosszabb erőkart kell ellensúlyoznia.
Másik hasonlóan fontos dolog, a hátizsák megfelelő beállítása. Ha súly, nem a megfelelő helyen terhel, hamarabb elfáradunk. A hátizsák derékpántjának legfontosabb feladata, hogy a zsák szinte teljes súlyát a medencénkre terhelje, gerincünknek csupán a kifelé ható forgatónyomatékot, vállainknak, pedig a teher egyensúlyát kell így megtartania. A zsákon található hevederek helyes beállítási sorrendje a medencénél lévő derékpántnál kezdődik, majd a vállpánt alsó és felső hevederével folytatódva visszatér a derékpánt oldalsó behúzójához.
Természetesen az is elképzelhető, hogy teherbírásán felüli kategóriát 70-80 literes zsákot választott, vagy egyszerűen nem jó modellt, hiszen nem hiába különböztetnek meg a gyártók több felhasználási területet (hegymászás, gyalogtúra, kerékpáros, utazó hátizsákok… FÉRFI-NŐI!!!). A hátizsák kiválasztása komoly valamint időt és embert próbáló feladat, de a megfelelő modell kiválasztása után már csak az örömöknek juthat hely a programok között.
Sajnos egy tavalyi túrán kiszakadt az egyébként szuperül működő héjkabátom. Van-e mód a javítására, akár házilag, vagy szerviz körülmények között?
A funkcionális ruházatok többségében a belső részen egy háló védi a membránt (Gore-tex, Sympatex, Schoeller, Dermizac stb.) a sérülésektől, szennyeződésektől. A külső szakadást orvosolni tudjuk egy megfelelő, a legtöbb túraboltban már beszerezhető foltjavító kittel. A hálót a sérülés magasságában felbontjuk, vigyázva, hogy az eszköz (tű, olló) amivel a varrást bontjuk, ne okozzon kárt a membránban. A külső és a belső oldalra is hasonló méretű és alakú foltot vágunk ki az anyagból. Ez lehet egyedi színű, de célszerű a további javításokhoz színtelen, átlátszó javító anyagot beszereznünk. A foltot kör alakúra és mindenképpen nagyobbra vágjuk a sérüléstől, kb. 1cm-rel, mivel úgy jobban tart majd és strapabíróbb is lesz. Mivel ezek öntapadóak felhelyezésük könnyű. A külső oldalon egy kevésbé ragacsos cellux szalaggal rögzítsük a sérülést, majd kifordítva a kabátot tisztítóbenzinnel mossuk tisztára a belső felületet. A kivágott egyik foltot, miután a benzin elillant erősen nyomjuk a kívánt helyre, majd ujjainkkal erősen nyomogatva rögzítsük. A külső oldalon, eltávolítva a ragasztószalagot, ugyanezt az eljárást követve ismételjük meg a foltozást. Miután visszavarrtuk a belső hálót, indulhatunk is a következő nagy túrára. Természetesen a túraboltok legtöbbje kiépített szakszervíz kapcsolatokkal rendelkezik, így tőlük is érdeklődhetünk a javítás lehetséges helyszíneiről.
Isi voltam
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése