Légy óvatos és tartsd szárazon a mentőcsomagot!

Lehet sokan meg fognak kövezni, viszont már a bevezetőben szeretnék rávilágítani, egy a közvéleményben régóta megkövesedetten élő és sajnos a rengeteg pozitív és egyre kevesebb negatív példa ellenére is el nem oszlatható tévhitre.

A hegyekben bizony nagyobb biztonságban van az ember, mint akár a saját utcájában.

Legyen az akár sí-, hegymászó-, vagy egyszerű turistabaleset, ki kell jelentenünk, hogy sokkal kisebb számban és százalékban érint minket, mint a jól ismert civilizációs betegségeink, vagy a városban, élőhelyünkön ránk leselkedő számtalan egyéb balesetforrás. Persze erre lehet az is magyarázat, hogy kevesen töltjük szabadidőnket igazán a természetben. A legfontosabb statisztikai adat viszont ez: a balesetek igen nagy százaléka saját hibánk következménye. Az alattomos hegy képzete sajnos nem csak az élvhajhász amerikai filmekben él. A természetbe, a hegyekbe indulva, annak saját szabályait betartva, sokkal kevesebb bajban lesz részünk, mint örömben, legyünk tisztában sérülékeny és múlandó voltunkkal. Ha a természetjárás közben ránk váró veszélyforrásokkal és az ellenük való megfelelő védekezéssel, felkészüléssel tisztában vagyunk, máris nyugodtabban indulhatunk el a kiszemelt ösvényen.

A közgondolkodás ellenére, miszerint a turistáskodás is csak valami társadalmi betegség, rengetegen, bár még mindig nem elegen járnak hétvégenként a közeli hegyekbe, parkokba, vízpartra. Azok, akik keresik ezeket a jó levegőn, társaságban, természetközelben eltöltött perceket, már nagy lépést tettek előre az egészséges életmód terén, hiszen város sajna még a hétvégén is a rohanó hétköznapi arcát mutatja, a természet lágy ölén, az aktívan eltöltött pihenőidő azonban az alaposabb rekreálódást segíti elő.

A természetjárás, túrázás az egyik lehetőség, hogy szervezetünket ellenállóvá tegyük korunk, egészségre leselkedő káros hatásaival szemben.

Túrázás, kirándulás közben azonban legyünk tekintettel arra, hogy amit végzünk, szegről-végre is valamilyen aktív mozgás, vagy sport, tehát fennáll a sérülés veszélye is. Ez többféleképpen érhet minket:
- Nem megfelelő felkészülés (korai elfáradás, izomláz, húzódások)
- Nagy terhelés (fáradtság miatt bekövetkező koncentrációzavar, megerőltetés)
- Időjárási körülmények (kihűlés, túlmelegedés, napsütés okozta sérülések)
- Étkezési hiányosság (kiszáradás, vércukor szint csökkenés)
 

Sajnos e rövid kis írás keretei nem teszik lehetővé, hogy az elsősegélynyújtás alapelveit mindenki számára hozzáférhetővé tegyem. Ennek több oka van:
- Nem is ez a cél vezérelt minket
- A segítségnyújtás roppant körültekintést igényel, számtalan probléma felmerülhet és rengeteg körülményhez kell alkalmazkodnunk eközben, ezt itt mind bemutatni lehetetlenség lenne.
- A gyógyítás, mentés szakismeretet kíván, ennek mi nem vagyunk birtokában
- Annak ellenére, hogy a segítségnyújtás kötelességünk, ne tegyünk olyat a rászorulttal, amit már nem gyakoroltunk, sokszor a gyors segítséghívás, a sérült pozíciójának rögzítése is elegendő feladat. (Persze vannak nagyon súlyos élet-halál körülmények, amikor az első gondolat és tett is életet menthet)
- Próbáljuk meg kellő körültekintéssel, előkészüléssel elkerülni a problémákat.
- A laikus elsősegélynyújtás a beteg, vagy sérült ellátásának első és igen fontos láncszeme, de sosem helyettesítheti az orvosi ellátást.

Első lépés a baleset elkerülésére a megelőzés.

A balesetek első megítélésre véletlenül történnek, azonban a korábban említett statisztika beszédes lehet: a legtöbbről végül kiderül, hogy mi magunk tehetünk. Sokan alábecsülik a rákészülés, felkészülés fontosságát. Egy reggeli futásnál egyértelmű, hogy bemelegítünk, a tengerparti nyaralásnál pedig tuti hogy a naptej nem maradhat, marad otthon. A természetjárásnak is megvan a maga fokozatossága és a nélkülözhetetlen felszerelései. Ha több napra utazunk és nem vagyunk tapasztaltak, mindig kérjük ki felkészültebb társunk tanácsát. Ezzel már egy sor kellemetlen dologtól megóvtuk magunkat.

Sok évi túratapasztalat alapján mondhatom, hogy Murphy a hegyen is dolgozik. Néhány ritka kivételtől eltekintve jól összekészített kis elsősegély csomagomat a nagyobb, de a kisebb túrák alkalmával sem hagyom otthon. A sérülések el is kerültek engem és túratársaimat, kivéve talán azon a néhány túrán, amikor hogy hogynem, a kis zsák otthon maradt. Vajákosság lenne azt mondani, hogy az elsősegély csomag elűzi a bajt, de attól hinni még lehet benne!

Mi legyen egy naprakész, akár több napos túrán is helytálló csomagban? Ez függ attól, hogy hány emberre pakolsz, van-e valamilyen speciális, gyakoribb sérülés (horzsolás, hólyag, fejfájás, leégés, kullancs, stb.) amire a korábbi tapasztalatok alapján fel akarsz készülni. Nincs két egyforma elsősegély csomag, ez is legyen úgy összeválogatva, mint a hátizsákod tartalma.

Ami jó ha van:

Mentőfólia – Egy hirtelen jött front átvágta a számításainkat. Gyorsabban kellett levonulni a hegyről, ráadásul egyikünknek már nagyon fájt a lába. Megtörtént a baj, az eső is megjött. A csapat egy része gyorsabban lezúzott a hegyről, a sérülttel viszont maradni kellett valakinek. Álló helyzetben a test hamarabb kihűl, így jól jön a fólia hővisszaverő képessége, a testet órákon át melegen tartja, amíg megjön a segítség. Voltak bizony, akik télen is ezzel vészelnek át komolyabb hideg éjszakákat!
Sebtapasz – Nem kell ecsetelni ugye a kisebb sebek számtalan lehetőségeit, a sarkon kipukkadt vízhólyagtól, a horzsoláson át a visszacsapódó ágak okozta sérülésekig. Fogyóeszköz kategória, mindig legyen belőle több, és inkább a nagyobb méreteket részesítsük előnyben, vagy vannak méretre vágható típusok is.
Sebfertőtlenítő – A horzsolásoktól a nyílt sebek széleinek fertőtlenítéséhez legyen nálunk mindig valamilyen erősebb oldat, vagy por formájú fertőtlenítőszer.
Steril vatta, Gyorskötöző pólya, Mull-lap – Komolyabb seb ellátásához nélkülözhetetlen darabok. A mentőcsomagok alapvető kellékei, bár ritkán van rájuk szükség.
Gumikesztyű – Az elsősegélynyújtás során előfordulhat, hogy nyílt sebbe, testüregbe kell nyúlnunk. A fertőzések (saját és mások) elkerülése érdekében jól jöhet egy steril kesztyű.
Olló – Ez bármire jó lehet, a pólya, géz, sebtapasz méretre vágásán kívül.
Csipesz – Erdőben áll a fa, benne a szálkák tömege. Gyermekekre leselkedő elemi veszély gyógyításának leghatásosabb eszköze, hogy az egyszeri kullancs kiszedéséről már ne is beszéljek.
Rugalmas pólya, vagy fásli – Túra előtt, közben, után is jól jöhet egy ilyen, hiszen a boka, térd sérüléseit ezzel lehet legjobban ellensúlyozni, pláne akkor, ha még a hegyen vagyunk és szeretnénk még használni lábunkat a lefelé menethez.
Kalciumtabletta – Allergiás panaszokra a legjobb gyógyír, gondoljunk csak a rovarcsípésekre.
Alapvető gyógyszerek – Ebből csupán azokat érdemes magunkkal vinni, (és abból se sokat) amelyekre biztosan szükségünk lehet és ismerjük a hatását. Több napra minimálisan fájdalom és lázcsillapító szereket.
Vízfertőtlenítő – Sok európai túraterepen is jól jöhet, a távoliakról nem is beszélve,  az elsőrendű fontosságú, iható tiszta víz beszerzésére. A tabletták nagy része tartósít is, így akár több napig is rendelkezésre állhat az így nyert víz.
Egyéb jól hasznosítható dolgok – Biztosítótű, Fásli rögzítő kapocs, hasfogó, széntabletta, öngyújtó, lámpa

FONTOS: Túratársainkért érzett felelősségből egy magára valamit adó túraszervezőnél, vagy saját magunknál is legyen legalább néhány darab ezekből a dolgokból és ne felejtsük el szavatossági idejüket folyamatosan ellenőrizni. A súly nagy úr a hegyen, de az egészség még nagyobb szükség!

A leggyakoribb esetek

A lónak is négy lába van…

A legtöbb esetben a hétvégi túrákon, a hazafelé vezető úton, vagy saját felkészületlenségünkből adódóan szenvedünk el kisebb nagyobb baleseteket. Szerencsére a komolyabb sérülések igen ritkák, így fertőtlenítőszer és sebtapasz, esetleg néhány csomag kötszer elegendő lehet a baj orvoslására. A sebbe jutott dolgokat lehetőség szerint vegyük ki, de ha nagyobb kő, faág, vagy más tárgy jutott a bőr alá, jobb, ha csak rögzítjük, mielőbb valami nagyobb kárt okoznánk.

Leggyakoribb sérülések: Kéz, könyök, térd, lábszár, arc bőrének sérülései, valamint a láb- és kézsérülések, ficam, rándulás vagy törés formájában. A kéz komolyabb sérülése esetén háromszögletű kendővel, vagy akár egy ruhadarabbal, sállal könnyen a mellkashoz rögzíthetjük a végtagot. A láb sérülésekor a legkomolyabb szituációban is próbáljuk rögzíteni valahogy a testrészt, ha nagyon muszáj és messze a segítség, el lehet indulni a bajbajutottal, de a hegyimentők a legnehezebb terepre is kijutnak, inkább ne mozgassuk a testrészt. Legyen nálunk mindig valamilyen rugalmas kötszer, fertőtlenítő, tapasz.

Szúr, csíp, mérgez

Túránk során az arra érzékenyeknek allergiás tünetekkel is számolniuk kell, gondolunk itt pollenallergiára, méh- és darázscsípésre is. Az allergiával nincs mit tenni, sajna a városi levegő pollen és portartalma sohasem fog vetekedni a mindig tisztább hegyi levegővel.

A csípés helyét célszerű azonnal borogatni, erre alkalmas krémekkel bekenni, az allergiás reakciókat kalciumtablettával megelőzni. Gyakori probléma, főleg gyermekeknél és a kocagombászoknál a mérgezés. A gombákon és a bogyókon kívül, virágokra, levelekre is gondolhatunk. Semmiképpen ne együnk meg olyan növényi részt, aminek nem ismerjük hatásait! Ha gyermek fogyaszt valamilyen, számunkra ismeretlen növényt, tegyünk el belőle egy darabot az esetleges későbbi beazonosítás céljára.

Kullancs – Kezdő természetjárók egyik nagy mumusa, s bár valós veszélyeket hordoz, ha megfelelően kezeljük, nem okozhat gondot. A kullancs vérszívó élősdi, ez önmagában nem lenne baj, hiszen a szúnyog is vért szív, a baj a benne hordozott fertőzésekkel van. Magyarországon az elmúlt években már egyre nagyobb területek fertőződnek meg a két leggyakoribb fertőzéssel a Lyme-kórral és a kullancs-encefalitisszel, pedig korábban hazánk egy kis sziget volt ezen a téren, a környező országokkal szemben.
- Megelőzés: A kullancs ellen a legjobb védekezés, annak mielőbbi felfedezése. A kullancsok igénylik a magas páratartalmú környezetet, ellenben a napsütésnek kitett bőrfelületektől irtóznak. Érdemes ezért nyáron lehetőleg rövid-bőszárú nadrágban, tavasszal és ősszel pedig zártabb ruhában, kamásliba gyűrt nadrágban túrázni. A tapasztalat azt mutatja, hogy ennek ellenére, a sűrű szövésű, zárt ruhán is át tud vergődni, egészen intim helyekre is, ezért óránként, félóránként alaposan vegyük vizsgálat alá ruhánkat és szabadon lévő bőrünket.
- Eltávolítás: Ne kenjük, ne zsírozzuk, ne nyomkodjuk kézzel, mert ezzel csak a bélrendszerében lévő fertőző anyagot pumpáljuk szervezetünkbe. Legjobb, ha spéci csipesszel, közvetlenül a bőr felett fogjuk meg a fejét és húzzuk ki. Nem kell csavarni sem! Ha a fejrészből marad is bent valami az sem baj, hiszen az lágyrészt nem tartalmaz, fertőzést nem okoz. Ha 4-6 órán belül kiszedjük, a fertőzés veszélyét nagy eséllyel elkerültük.

Inni márpedig muszáj, de nem mindegy hogy mit!

Mozgás közben a fokozott fizikai terheléssel együtt jár a fokozott verejtékezés. Az így kialakuló folyadékveszteséget folyamatosan pótolni kell. Túravezetők egyik ismert feladata, hogy ellenőrizzék a túratársak elegendő mennyiségű és minőségű folyadékkal rendelkeznek-e. Napi másfél-két liter alaphangon legyen mindig nálunk, de nagy melegben, folyadékhiányos terepen a három liter is elkél. Ez, ha lehet tavasztól őszig vagy víz, vagy tea legyen, semmiképpen sem cukros, szénsavas üdítő, vagy gyümölcslé, melytől csak még szomjasabbak leszünk. Télen, hidegben azonban a gyors feltöltődés miatt jól esik egy termosz forró tea. A folyadékpótlás hiánya különösen nyáron hőkimerüléshez vezethet, ennek előjelei a gyengeség, fejfájás, émelygés.

Kihűlés

Hazai terepen ritkán fordul elő, de nem árt, ha tudjuk, hogy nagy a kihűlés esélye, ha a túrát tartósan hideg időben, hat fok alatti hőmérsékleten tervezzük. Nő a kihűlés esélye a nedves, nyirkos időben, vagy ha erős szél fúj, ezek ugyanis felerősítik a hidegérzetet. A kihűlés az energiavesztés egyik velejárója, így a fáradékonyak, idősek, gyerekek és az ittas állapotban lévők vannak nagyobb veszélyben. Pozitív fejlemény, hogy egyre gyakoribb a hátihordóban sétálni vitt gyerekek látványa a téli erdőkben, azonban mivel ők nem mozognak, fokozottan vannak kitéve a kihűlés veszélyének.

Amint a testhőmérséklet 36 fok alá esik a közérzet gyorsan romlik. Letargiával kezdődik, a vérnyomás leesik a végtagokban, azok elzsibbadnak, elfáradnak, az idegrendszer megpróbálja védeni a belső létfontosságú szerveket. A felületes légzés és a folyamatos reszketés egyértelmű jelei a kihűlésnek. A kihűlés ellen az egyik legjobb védelem egy bivakzsák, mentőfólia kéznél tartása. Mivel a szél és a csapadék hűtő hatása nagyon erős, biztosítani kell egy szárazabb, szélvédettebb helyet a pihenésre, erőgyűjtésre. Ezt legkönnyebben egy bivakzsák belsejében lehet megoldani. A legfontosabb, hogy tartsuk magunkat, vagy társunkat folyamatosan ébren a segítség megérkezéséig. Ha elalszunk, szervezetünk menthetetlenül takarékra kapcsol és a kihűlés szinte biztos. Ha kihűlt testtel van dolgunk és nincs szívverés, próbáljunk meg szívmasszázst és mesterséges lélegeztetést végezni. Ha sikerül a keringést újraindítanunk, próbáljuk meg meleg helyre vinni a bajbajutottat. A forró vízzel való melegítés és a dörzsölés, masszázs, akár halált is okozhat, mert sokként érheti a szívet, ezért inkább csak takarjuk be egy száraz, meleg takaróval, ha öntudatánál van, itassunk vele meleg, jól becukrozott teát. Tilos alkoholos itallal kínálni, mert annak fogyasztása további hőveszteséget, izomtónust, -sérülést, oxigénhiányt okoz.

Nagyban segíthetjük a mentők munkáját, ha a túra előtt, gyakoroljuk az Európában már jól bevált rendszert és szállásunkon, vagy valamilyen hivatalosabb helyen, turistaházban, mentőállomáson (de akár közeli hozzátartozóinknak is!!!) megadjuk fontos adatainkat: A csapat létszáma – elérhetősége – a tervezett útvonal – visszaérkezés kb. ideje.

Turistaházakban erre rendszeresítve szokott lenni egy könyv, de van úgy hogy a tulaj, vagy a házból valaki rá is kérdez, mielőtt elindulunk.

A segítségkérés alapszabályai
- Indulás előtt alaposan térképezzük fel a leendő helyszín körülményeit, kit kell hívni, ha komoly a baj (menedékház, mentőalakulatok, hegyimentők, menekülési útvonalak).
- Ha megtörtént a baj, ha lehet, menekítsük a bajba jutottat biztos helyre (szélvédett, száraz, kőomlástól, további veszélyforrásoktól mentes)
- A bajba jutottat semmi esetre se hagyjuk magára. Próbáljuk meg a hidegtől és az erős napsütéstől is védeni.
- Hívjuk a megszerzett és elérhető vészhívószámok egyikét
- Adjuk meg lehetőség szerint pontos tartózkodási helyünket (pl.GPS), a sérültek és az ott tartózkodók számát, a sérülés, vagy más probléma jellegét, körülbelüli időpontját és azt, ha valamit már tettünk a segítségnyújtás során (hívtunk mást is, elláttuk a sérültet, biztonságos helyre menekítettük, vagy akár végrehajtottunk egy vakbélműtétet a helyszínen…)
- Ha telefonon nem sikerül elérni senkit, akkor jön a jó öreg alpesi vészjelzés.
- Ha többen vagyunk se váljunk szét, mivel az újabb balesetekre adhat okot. Ha van a csapatban több tapasztalt személy, azok közül kettő, vagy ha csak egy van és nincs kifejezetten rossz idő, akkor az menjen szükség esetén segítségért, vagy a mentők elé.
- Ha a segítségkérés hosszabb időbe telik és van, aki el tud menni, a hátramaradókat lássa el felesleges élelmiszer és folyadék tartalékaival, illetve pontosan közölje a hátramaradókkal várható útvonalát és terveit.

Alpesi vészhívószám – a hegyimentők közvetlen hívószámai néhány országban

Egész Európában érvényes hívószám: 112
Ausztriában – Belföldi szám: 140
Szlovénia: 112
Olaszország, Dél-Tirol : 118
Svájc: 1414 (Wallis kantonban 144)
Franciaország: 15
Németország (Bajorország): 19222

A segélykérés általánosan elfogadott jelzésrendszere:

Ha segélykérésünket nincs aki tovább vigye és jelezni kívánunk környezetünknek, több féle jeladó eszközt (elemlámpa, tükör, síp, vagy bármilyen hangjelzés) használhatunk, de Európában és a világ legtöbb túraterepén, a következő jelrendszerre kapják fel fejüket igazán az emberek.

Segélykérés: percenként hatszor (10 másodpercenként) leadott egy, hasonló jel, majd egy perc szünet, majd ismét 10 másodpercenként egy percen át tartó egy jel és egy perc szünet. Ezt érdemes először jó sokáig csinálni, amíg valamilyen válaszjelet nem hallunk. Fontos, hogy ne hagyjuk abba, amíg segítség nem érkezik, akkor sem, ha hallottuk, vagy láttuk a válaszjeleket.

Válaszjel: 1 percen át háromszor (húsz másodpercenként) leadott egy, hasonló jel, majd egy perc szünet, utána egy percen át ismét jelzés. Ezt nem kell sokáig csinálni, inkább ha vettük a segélykérést akkor azonnal cselekedjünk!

A tapasztalat azt mutatja, hogy a felkészültebb természetjárót ritkábban érik balesetek, azonban ha ez meg is történik gyorsabban és biztosabban tud reagálni a bajra. Legyünk tehát körültekintőek, elővigyázatosak, figyeljünk társainkra és hívjuk fel az ő figyelműket is a látható, vagy várható veszélyekre. Mindezek ellenére ne maradjunk otthon, hiszen van-e szebb egy a barátainkkal, családunkkal közösen megtervezett és megtett szép tavaszi, vagy őszi túránál. Az emlékek pedig idővel úgyis megszépülnek.

Isi voltam

Néhány kérdés és válasz még Overlandos koromból

A boltban ahol vásárolni szoktam azt szerette volna a kereskedő, hogy párban vegyem meg a túrabotokat, mert úgy jobban használhatom és egészségesebb. Ez így igaz, vagy csak valami kereskedői fogás?

Ezek a túrabotok már nem azok a fa husángok, mint amelyekkel gyerekkorunkban büszkén masíroztunk végig a rengetegen. Azt kell mondjam, hogy sport anatómiai szempontból csak egy pár bottal lehet biztonságosan térdeket, ízületeket kímélő módon közlekedni a hegyekben, nem beszélve arról, hogy a hegyről lefelé a térdízületeinken kívül, a derékízületeink is terhelve vannak, két bottal a terhelés jobban elosztható, a térdízületek tehermentesítése nagyobb. Tartásunk egyenesebb lesz, így a légzésünk is könnyebb. Arról nem is beszélve, hogy a helyesen használt bottal, kar és mellizmunk is átmozgatódik, nagy súly alatt a karnak és a hátnak is kifejezetten jó az átmozgatás, a vérkeringés is jobb.

Olyan esőkabátot keresek, ami megfelelően egészítené ki meglévő softshell kabátomat. Könnyű és erősen vízálló, amikor a softshell már nem elegendő.

A legfontosabb tényező gondolom a súly és a méret lehet, hiszen ez a kabát nem minden esetben kerül elő, a softshell mellett, melynek előnyeit most nem ecsetelném. Anyag szempontjából ebben az esetben a Gore-Tex Paclite lehet a nyerő, hiszen ezt kifejezetten helytakarékossági célok miatt fejlesztették, ki, több cég használ is ilyet kabátjaiban. Az igen erős és vízhatlan membránt egy vékony, integrált réteggel védik a bőr felől érkező káros anyagoktól (kozmetikumok, izzadtság) ugyanakkor emiatt jól gyűrhető, csomagmérete a hálós belső megoldású kabátoktól sokkal kisebb. Azonban ezeket a kabátokat nem hosszú trekking utakra, nagy tüskés bozótokon való átkelésre és hosszú kéményekben való forgolódásra tervezték, hiszen a méret és a súly az anyag kopásállóságának rovására csökkent. Vészhelyzetben, hirtelen jött esőben azonban garantáltan szárazon tartják gazdájukat.

Trekking és kajaktúrát tervezünk, azonban nem a megszokott körülmények között, hanem igen viharos és szélsőséges körülmények között. Milyen típusú sátrat érdemes választanom? Kupola, alagút, vagy aszimmetrikus?

A csúcsminőségű alagút és kupolasátrak ugyanannál a belső méretnél vizsgálva sokkal könnyebbek és stabilabbak, jobb a belső térkihasználásuk és még a viharos széllökésekkel is megbirkóznak, feltéve, hogy minden egyes rudat elhelyeztünk és a sátort az összes lehetséges helyen kimerevítettük, a karókat leszúrtuk. Ez azonban sziklás, vagy csupán vékony földréteggel rendelkező kavicsos helyen szinte lehetetlen. No, ekkor jön el a geodat, vagy asszimetrikus sátor ideje. A több egymást keresztező rúdnak köszönhetően a rendszer önmagát tartja, akár minimális karószám mellett, durva viharban is. A csupán egy keresztmerevítéssel rendelkező kupolához is több karót kell fixálnunk ahhoz hogy ne dőljön össze, nem beszélve az egyetlen keresztirányú merevítéssel sem rendelkező alagút sátrakhoz képest.

Milyen túrákhoz szükséges túrabot? Jó ha már egy könnyebb túrán van nálam egy, vagy ezt inkább csak magasabb, hegyen, nagyobb hátizsákos túrán tudom használni?

Egyszerű túrákhoz nem feltétlenül szükséges, kivétel lehet, ha sziklás, köves, avarral takart, esőtől, harmattól nedves, vagy jeges ösvényen haladunk. Alapvetően a túrabot, a hegyről való leereszkedés során praktikus eszköz, főleg az egyensúly megtartásában, kíméli az ízületeket és segít az egyensúly megtartásában. Természetesen a nagy zsákos, több napos túrák alatt tud igazán funkcionálisan működni, ezekhez igen jó minőségű botokra van szükségünk, hiszen ha úttalan utakon, vagy keményebb sziklás terepen kell átkelnünk, egyensúlyunk és napi teljesítőképességünk mindennél fontosabb lehet.

Az általam használt wax a bakancsom bársonyos felületét zsíros tapintásúvá tette és a színe is jóval sötétebb lett. Van-e olyan cipőápoló és impregnáló termék, amely a cipő eredeti kinézetén nem, vagy alig változtat.

Több ilyen termék is létezik. A membránnal (Gore-tex, Sympatex, Schoeller, stb.) ellátott lábbelikhez amúgy is csak olyan impregnálót ajánlanak a gyártók és nagy valószínűséggel a forgalmazók is, ami nem tömíti el a membrán, vagy a bőr pórusait. A hagyományos waxok – akár a szintetikus vagy méhviasz alapú impregnáló krémek – a velúr, nubuck bőröket minden esetben sötétítik, tapintásuk zsíros. A legtöbb impregnáló szereket készítő cég (Nikwax, Toko, Holmenkol) készít már speciális, szórófejes ápoló-, impregnálószereket, melyek szintetikus alapanyaga kevésbé színezi a bőrt és tömíti el a pórusokat, sőt kifejezetten Nubuk és antilopbőr cipőkre is van impregnáló, amelyek használatával száradás után a felület ismét bolyhosítható. Hasznosabb egyébként rendszeresebben kis mennyiségben használni, így a bőr kevésbé drasztikusan színeződik és a többszöri ápolás is előnyösen befolyásolja a bőr élettartamát és vízállóságát.

Melyik impregnálási eljárás célravezetőbb, jobb a funkcionális ruházatoknál? A mosószeres, vagy a szórófejes impregnálás?

Mindkettő hatékony lehet, hiszen a mosószerrel végzett impregnálás kényelmesebb és egyenletesebb, azonban sokakat irritálhat a belső felületet is ugyanúgy átjáró vegyianyag. A külső impregnálószerek között is megtalálhatjuk a megfelelőt, szórófejes, szivacsos kenőfejes változatban is.

Idén is részt szeretnék venni barátaimmal egy több napos hátizsákos kiránduláson, de valami gond lehet a hátizsákommal, ugyanis minden nap után iszonyatosan fáj a hátam és a derekam. Lehet hogy rossz zsákot választottam?

Akár az is elképzelhető, de egy jól megválasztott hátizsáknál is több tényező lehet ami miatt a túra után inkább a szakadékba dobnánk kedvelt hátasunkat.
Egyik ilyen fontos tényező a súlyelosztás. A hátizsák belsejében minden tárgynak meg van a maga helye. Egy sziklamászó, legalább olyan büszke a felszerelésének jó megválasztására, mint arra, hogy mit hová pakol zsákjában. Egy 60-70 literes túrazsák bepakolásának rendje nagyjából a következő. Alulra, nagy méretű könnyebb tárgyakat, (váltás ruha, hálózsák), felé a gerincoszlop közvetlen közelébe, a nehezebb nagyobb tárgyakat (víz, sátor, élelem pl. dobozban), mögé, a hátizsák külső része felé ismét könnyebb dolgokat (polár, esőkabát stb.) érdemes pakolni. A hátizsák felső részébe ismét nehezebb, de apróbb és a mindennapi használat során gyakrabban használt tárgyak (főző, elsősegélycsomag, pénztárca, elemlámpa stb.) kerülhetnek. Cél mindenképpen a nehéz tárgyak gerinc közelében való elhelyezése, illetve a terhek hát fölé magasítása. Inkább felfelé pakoljunk, mint lefelé és a gerinctől távolabbi pontokra, mivel így a derekunknak egy hosszabb erőkart kell ellensúlyoznia.
Másik hasonlóan fontos dolog, a hátizsák megfelelő beállítása. Ha súly, nem a megfelelő helyen terhel, hamarabb elfáradunk. A hátizsák derékpántjának legfontosabb feladata, hogy a zsák szinte teljes súlyát a medencénkre terhelje, gerincünknek csupán a kifelé ható forgatónyomatékot, vállainknak, pedig a teher egyensúlyát kell így megtartania. A zsákon található hevederek helyes beállítási sorrendje a medencénél lévő derékpántnál kezdődik, majd a vállpánt alsó és felső hevederével folytatódva visszatér a derékpánt oldalsó behúzójához.
Természetesen az is elképzelhető, hogy teherbírásán felüli kategóriát 70-80 literes zsákot választott, vagy egyszerűen nem jó modellt, hiszen nem hiába különböztetnek meg a gyártók több felhasználási területet (hegymászás, gyalogtúra, kerékpáros, utazó hátizsákok… FÉRFI-NŐI!!!). A hátizsák kiválasztása komoly valamint időt és embert próbáló feladat, de a megfelelő modell kiválasztása után már csak az örömöknek juthat hely a programok között.

Sajnos egy tavalyi túrán kiszakadt az egyébként szuperül működő héjkabátom. Van-e mód a javítására, akár házilag, vagy szerviz körülmények között?

A funkcionális ruházatok többségében a belső részen egy háló védi a membránt (Gore-tex, Sympatex, Schoeller, Dermizac stb.) a sérülésektől, szennyeződésektől. A külső szakadást orvosolni tudjuk egy megfelelő, a legtöbb túraboltban már beszerezhető foltjavító kittel. A hálót a sérülés magasságában felbontjuk, vigyázva, hogy az eszköz (tű, olló) amivel a varrást bontjuk, ne okozzon kárt a membránban. A külső és a belső oldalra is hasonló méretű és alakú foltot vágunk ki az anyagból. Ez lehet egyedi színű, de célszerű a további javításokhoz színtelen, átlátszó javító anyagot beszereznünk.  A foltot kör alakúra és mindenképpen nagyobbra vágjuk a sérüléstől, kb. 1cm-rel, mivel úgy jobban tart majd és strapabíróbb is lesz. Mivel ezek öntapadóak felhelyezésük könnyű. A külső oldalon egy kevésbé ragacsos cellux szalaggal rögzítsük a sérülést, majd kifordítva a kabátot tisztítóbenzinnel mossuk tisztára a belső felületet. A kivágott egyik foltot, miután a benzin elillant erősen nyomjuk a kívánt helyre, majd ujjainkkal erősen nyomogatva rögzítsük. A külső oldalon, eltávolítva a ragasztószalagot, ugyanezt az eljárást követve ismételjük meg a foltozást. Miután visszavarrtuk a belső hálót, indulhatunk is a következő nagy túrára. Természetesen a túraboltok legtöbbje kiépített szakszervíz kapcsolatokkal rendelkezik, így tőlük is érdeklődhetünk a javítás lehetséges helyszíneiről.

Isi voltam

Hálózsák és derékalj - a következő nap záloga

Hajnal van. Alábbhagyott a vihar bömbölése, odakint néma csend. Huhh de jót aludtam, gondoltam magamban a puha hálózsák belsejében, ami nem is baj, hiszen ma ismét nehéz nap vár ránk. Egész más így minden a felkelő nap fényében, ahogy bevilágítja a sátor belsejét, melyet már nem dobál a szél. A csendet viszont valami furcsa nesz töri meg, de ez már a sátor belsejéből. Most hallom csak, hogy társam vacog. Tudtál aludni? – kérdem tőle. Ahh… miről beszélsz? Egész éjjel fáztam. Lehet, hogy mégis a másik zsák lett volna a jobb?

Biztos veled is fordult már elő hasonló eset, melyben vagy Te voltál a szenvedő fél, vagy a segítő barát. Sokan nem is gondolnák, hogy egy megfelelő hálózsák kiválasztása mennyi körültekintést és ismeretet igényel. Azt viszont már lehet többen, hogy egy rossz választás bizony néha gyötrelmes, álmatlan éjszakákkal ajándékoz meg minket.

Ezúttal nyári és három évszakos hálózsákokat szeretnék Neked bemutatni, melyeket főleg a kishazánkban legismertebb és legkelendőbb márkák közül válogattam össze. Ha már van zsákod akkor azért érdemes elolvasnod, hogyan is érdemes ápolnod, tárolnod, ha pedig még most készülsz csak beszerezni egyet, akkor azért, milyet is válassz? 

Hőmérsékleti értékek

A hálózsákokon feltüntetet hőmérsékleti adatok tulajdonképpen a legfontosabb paraméterei a zsákoknak. Komfort érték, extrém tartomány stb., ezekkel a szakszavakkal meg kell ismerkednünk, ha pontosan tudni szeretnénk, választott hálózsákunkra hol és milyen körülmények között számíthatunk.

A hálózsákokat ma, felhasználási területüktől függően – nevükből bővebb kommentár nélkül is érthető – három főtípusra oszthatjuk: Nyári, három évszakos és négy évszakos. Egy trópusi, vagy mediterrán tengerparti túrára nyári, nyári magashegyi túrára, vagy hazai őszi, tavaszi túrákra három évszakos, egész éves magashegyi, expedíciós, vagy téli hazai túrákra négy évszakos hálózsákot ajánlunk, töltettől függetlenül.

Ha következő számokat látjuk a zsákon (+22, 3, -6) meglepődhetünk, hiszen első ránézésre azt gondolnánk, ez a zsák télen és nyáron is jó. A megfejtés azonban a zsák komfort értéke, mely a legtöbb gyártónál a zsák középső értéke, jelen esetben a +3 fok. Komfort értéken azt a hőmérsékleti adatot értjük, amely külső hőmérsékleten egy egészséges felnőtt ember a hálózsákban még nem fázik. Ez az adat a zsák valódi fokmérője. No persze itt máris beleszólhatnánk, hogy én takaróban sem fázom 3 fokban, vagy hát hogy megfagyok, ha odakint három fok van.

Egy megfelelő zsák kiválasztásakor rengeteg körülményre figyelemmel kell lennünk:

Mit jelent az extrém érték a zsákokon? Ez az adat adja meg, hogy milyen hőmérséklet alatt számolhatunk komolyabb károkkal szervezetünkre nézve (fagyás, hypotermia). Ezeket az adatokat csupán azért jegyezzük meg, hogy végszükség esetén zsákunkra milyen minimum hőmérsékleten számíthatunk. Semmiképpen ne használjuk ki keményebb túrán a zsák ezen értékeit, mivel hosszabb távon a pihenés teljes hiányával, kihűléssel is számolnunk kell.

A zsákokon szereplő – a komfort érték alsó és felső határaként megadott számadat a komfort tartomány. A fenti adatok szerinti zsákot tehát akár nyári körülmények között is használhatjuk, persze 20 fok körül már biztosan melegünk lesz benne, bár ezen talán a legkönnyebb segíteni.

FONTOS!
A zsákokon feltüntetett adatok első ránézésre sok esetben megnyugtatóak, vagy akár kétségbeejtőek is lehetnek. Miért van az néha hogy egy árban olcsó hálózsákon a komfort tartomány sokkal alacsonyabb hőmérsékleti tartományt jelöl meg, mint egy márkásabb, ismertebb modell jóval drágább modellje? Erre nézve természetesen mértékadó lehet egy ismert márka alapból magas (fejlesztést, technológiát és profi, időtálló anyagokat rejtő logója) színvonala, de sajnos az üzleti etika kiismerhetetlen bugyrai is csapdákat rejthetnek a kevésbé tapasztalt vásárló számára. Mindenképpen kérjük ki szakember, tapasztalt ismerős segítségét a vásárlás előtt, sokat spórolhatunk azon, ha céljainknak megfelelő zsákot sikerül vásárolnunk!

A megfelelő hőmérsékleti érték kiválasztása

A zsákok ezen adatait a gyártók mindig saját módszereik szerint állapítják meg. Vannak akik a beépített anyagok adatai alapján, vannak akik komoly vizsgálatokkal előzik meg az adatok publikálását… és vannak olyanok is sajnos akik csak a hasukra ütnek.

A megadott paraméterek mellett azonban sok más fontos körülmény van, ami behatárolhatja egy zsák komfortértékét, egyéb adatait. Ezek pedig mi magunk vagyunk: hőháztartásunk, egészségi állapotunk, fizikai kondíciónk.
Mindenkinek más és más a hőérzete; vannak fázósabb emberek, és vannak, akik egy hideg éjszakát könnyebben átvészelnek. Jobban fázunk, ha kimerültek vagyunk, ha éhesen fekszünk le. Nem mindig jó, ha túl sok ruha van rajtunk, de az se ha túl kevés.  Ha fázósak vagyunk, érdemesebb egy kicsivel melegebb hálózsákot választani, mint amire terveink szerint szükség lehet. Hölgyeknek eleve célszerű melegebb modellt használni. Kicipzározni bármikor ki lehet a zsákot.

A zsákok lelke – a töltőanyag

Az ősi töltet természetes alapanyaga a libapehely volt hosszú időkön keresztül, sőt hódító útja máig töretlen, hiszen ilyen kis tömeggel ekkora teljesítményre még a legmodernebb szintetikus töltőanyagok sem képesek. Tudása abban rejlik, hogy szerkezete üreges és óriási mennyiségű levegőt tud megkötni, amellett hogy a levegőt könnyen és nagymértékben ki is lehet szorítani belőle, tehát kis helyre összecsomagolható. Rendkívül rugalmas és tartós, azonban van néhány hátránya is: nedvesen nem képes a hő megfelelő tárolására és összeesik és nagyon nehezen szárad ki. Emellett pedig igen magas ára is van. Ma már kifejezetten csak a téli hálózsákok töltésére használják, a három évszakos zsákokban egyre inkább már a szintetikus anyagok vannak dömpingben.

Adva tehát a feladat a mesterséges anyagok számára: Hasonló melegséget és súlyt produkálni akár nedvesen is. A mai modern töltőanyagok már elég jól megközelítik a pehely jó tulajdonságait, sőt több helyen túl is szárnyalják azt. A technológia igen gyorsan és több irányba fejlődik, elég nehéz naprakészen követni a gyártók újításait.

A szintetikus technológia alapeleme a hajszáltól sokkal vékonyabb poliészter szál, mely üreges. A műpelyhek ennek a szintetikus anyagnak a bolyhozásából keletkeznek, tapintásuk is olyan, mint a valódi pehelyé. Különbözőségük a bennük tárolható levegő mennyiségétől és a tárolási időtartamtól függ. Ezt konyhanyelven úgy fejezhetjük ki, hogy mekkorára képes eredeti állapotából felfúvódni, illetve ezt az állapotát mennyi ideig képes megtartani. Sajnos a szintetikus töltetek ezen tulajdonsága a használattal, mosással együtt romlik, a libapehely e téren tartósabb.

A hálózsákok külső anyaga, egyéb jellemzők

A jó nyári hálózsákok nagyon kicsik és könnyűek, jellemzően 1 kg súlyúak. A három évszakos zsákok tömege 1-1,7 kg közt mozog. Az összecsomagolt méretüket nagyban csökkenthetjük, ha ún. kompressziós tokot kapunk a hálózsákhoz. Ez azt jelenti, hogy a tartó-tokon általában négy hevedert találunk, amiket ha jól összehúzunk, akkor a hálózsákban lévő levegőt kinyomva jelentősen csökkenthetjük a hálózsák térfogatát.
A hálózsákok különböző hosszúságban készülnek, ezzel igazodva az eltérő testmagasságú emberekhez. Ha nem vagy 180 cm magas, akkor neked tökéletesen elég egy kisebb méretű hálózsák is, így nem képződik a lábadnál jelentős „űr”, amit egy hideg éjszakán úgysem tudnál kellőképpen felmelegíteni. Tanácsos megnézni vásárláskor, hogy a kinézett hálózsák hossza passzol-e a testmagasságodhoz.
A hálózsák formája „múmia” típusú legyen; ez veszi fel ugyanis a legjobban az alakod és ez tartja a legjobban a hőt. Lehet néhol kapni téglalap alakú hálózsákot is, de ezek messze nem olyan melegek, mint a „múmia” típusúak.
Léteznek jobb, illetve bal oldali cipzárral rendelkező hálózsákok, attól függően, hogy jobb- vagy balkezes vagy-e. Az azonos típusú, ellentétes oldalon futó cipzáros hálózsákokat, a romantikát kedvelő párok akár össze is cipzározhatják, bár ez hideg éjszakákon nem célszerű, mivel a nyaknál ilyen esetben nem lehet úgy összehúzni a hálózsákot, mint ha csak egy valaki aludna benne.

Külső anyag:

A mai modern hálózsákok külső anyaga ma már mindenképpen valamilyen műszálas textil, szakadásbiztos ripstop, vagy más erős, de könnyű anyag. Itt is, mint minden más outdoor terméknél érvényes a fejlesztés azon iránya, miszerint tartós, de könnyű anyagokkal kísérleteznek a gyártók. A belső anyag szintén ezen kritériumok alapján lehet pamut, vagy valamilyen természetesebb hatású poliészter szövet. A pamut ugyan kellemes tapintású és első érintésre is melegebb érzetet kelt, azonban sokkal nehezebb és nagyobb helyet igényel, mint a hasonló méretű műszálas anyag. Nem beszélve arról, hogy egy műszálas belső sokkal jobban szellőzik.

A felhasználás komfortját nem csak a használt anyagok, hanem a zsák formája is befolyásolhatja. Alapvetően kétféle hálózsákformát ismerünk:

Múmia: A szabás legfontosabb előnye az, hogy kevesebb anyagot igényel a zsák, illetve mivel alakjánál fogva közelebb van testünkhöz, kisebb légréteget kell felmelegítenünk, tehát energiatakarékosabb. Sokan viszont kényelmetlennek tartják szűk formáját. Természetesen a múmiaformának is vannak szűkebb (extrém felhasználás (és bővebb szabású modelljei.

Négyszögletes zsákok: Itt értelemszerűen a fordítottja igaz. Bővebb szabásuk miatt kényelmesen el lehet bennük férni, akár szét is cipzározhatóak, azonban nagyobb méretük miatt arányosan nagyobb a súlyuk is és nagyobb belső teret kell felmelegítenünk is. Emiatt ezeket a zsákokat inkább melegebb időre javasoljuk.   

A hálózsák kiválasztásának folyamata

Szaküzletben az első kérdés az lesz, hol, milyen körülmények között szeretnéd használni a zsákot. Érdemes a vásárlás előtt az utazási irodától, ismerőstől, túravezetőtől, vagy akár maguktól az eladóktól is tanácsokat kérni, a célterületen várható időjárásról.

·    Ha szabad ég alatt fogsz aludni, a hálózsák alsó komfortértéke a hajnalban várható leghidegebb hőmérséklet legyen. Ha sátorban, ez pár fokkal lehet magasabb, ha fűtetlen házban, akkor az függ az évszaktól és a ház elhelyezkedésétől (magashegy, ősz-tavasz). Ha melegebb éghajlatra utazol, akkor természetesen a zsák felső komfortértéke is mérvadó. Sajnos nincs minden területen egyaránt használható zsák, ha egyszerre indulsz trópusokra és magashegyre, bizony kénytelen leszel legalább két zsákot beszerezni.
·    Nagyon fontos a magasságunk és a zsák hosszának aránya. Egy kisebb termetű embernek nehezebb egy nagy zsákot felfűtenie és melegen tartania, vagy egy magasabb ember számára is jó, ha van még némi feles hely egy zsákban, ahová összekuporodhat.
·    A komolyabb zsákok már mind olyan technológiával készülnek, melyek megakadályozzák a meleg kiáramlását a varratoknál. Ezek belső szerkezete trapézformájú, egymás között plusz légréteggel szigetelt sejtekből, egymást átfedő (palánktechnológia) sejtekből, illetve jobban és kevésbé, vagy más alapanyagokkal megtömött cellákból áll. Mivel a zsákok alsó felére nagyobb és tartósabb nyomás nehezedik használat során, mint a felsőre, sok típusnál erősebb, rugalmasabb anyaggal töltik azt, ezen kívül pedig a kihűlésnek legjobban kitett fej és lábrészt plusz töltőanyaggal melegítik egyes modellekben.
·    A megtermelt hő a hálózsák legnagyobb értéke. Megtartására több apróság vigyáz még a tölteten kívül a zsákban. Ilyen a hőgallér, melyet nyakunk körül tudunk összehúzni, úgy hogy mozgásszabadságunk még megmarad. A kapucnikat is össze tudjuk húzni, emellett a végigfutó cipzár mögött is futhat egy szigetelő anyaggal töltött szalag, mely a cipzár fogai között kiáramló meleget tartja vissza... és hát persze néha maga a cipzár is beleakad.

Praktikus tanácsok a hálózsák használatához

- A hálózsák hőszabályozó eszközei a következők: oldalcippzár, hőgallér, kapucni. Ha ezeket behúzzuk és beállítjuk, akkor meglepetés nem érhet bennünket.
- Nagyon fontos, hogy a testhő közel 50%-át a fejünkön keresztül is elveszíthetjük, a kapucni tehát alapvető eleme a hálózsákoknak (a legtöbb nyári, téglalap alakú hálózsáknál ezek már eleve hiányoznak).
- Fontos az is miben alszunk. Téves az a régi elmélet, miszerint ha hideg van, akkor több rétegben fel kell öltöznünk zsákunkban, mert csak így garantált a nyugodt álom. A probléma az, hogy ha több réteg van rajtunk, akkor csupán a rétegeket fűtjük, a külső – a hőt valószínűleg legjobban tartó – rétegre viszont már nem marad annyi energiánk hogy kifűtsük, így az lassan felveszi a kinti és a saját hőmérsékletünk átlagát, tehát egész este a saját hálózsákunk fog hűteni. Ellenben ha csak egy vékony aláöltözetben, rövidnadrágban és zokniban alszunk akkor a termelt hőnk egy az egyben a zsákot fogja melegíteni, ami ha jól választottunk, meg is tartja azt. Természetesen ez csak akkor működik így, ha a zsák eleve bírja a kinti hőmérsékletet. Egy nyári hálózsákban hidegben is elkél a plusz ruha.
- Ha a kellemes esti meleget párunkkal is meg kívánjuk osztani, a legtöbb gyártó készít most már összecipzározható (balos-jobbos) hálózsákokat is.

A hálózsák tárolása és tisztán tartása

A kiválasztás és vásárlás metódusa után egy újabb feladat következik a minden bizonnyal kellemes használat mellett: a zsák tárolása, tisztítása és eredeti állapotának megóvása.

Sokan nem gondolnák, de a tárolás elsődleges fontosságú egy jobb minőségű darabnál, hiszen ha tokjába gyűrve pihen egész évben, akkor a benne lévő töltőanyag szépen lassan összetömörödik, rugalmatlanná válik, ezáltal elveszíti legértékesebb tulajdonságait. Helyigényes, de ha egy mód van rá, felfüggesztve, vagy ágyneműtartóban tároljuk két használat között. Szállításhoz használhatjuk a kapott tokot, vagy kompressziós zsákot, de huzamosabb ideig ne tároljuk benne. Összecsomagolásnál pedig feledjük el nagymamánk precizitását. Ne hajtogassuk. Nyugodtan gyűrjük be tokjába.

Manapság már nagyon jó szintetikus mosószereket lehet kapni, így a zsákok tisztán tartása megoldható, azonban a rutinos túrázók, mászók tudják, hogy a mosatlan hálózsák a jó hálózsák. Amíg lehet kerüljük a mosást, így is megőrzünk valamit az eredeti technikai jellemzőkből. Azonban, hogy alvás közben ne egy koszos zsákba kelljen belebújnunk, érdemes beszerezni egy kivehető bélést, mely selyemből, vagy egyéb vékony műszálas anyagból készül és pont arra hivatott, hogy a leginkább szennyeződő részt megvédje. Ezt a plusz zsákot aztán annyiszor moshatjuk, amennyiszer akarjuk. Állítólag még az alsó komforttartományt is kitolja. Ha mégis mosni kell, akkor viszont szerezz be speciális mosószert, mely a legtöbb túraboltban kapható.

Derékalj

Az én ágyam az én váram…. mondhatnók. Régen talán egyet jelentett a túrázás a kényelmes alvás teljes feladásával, azonban manapság már nagyon profi eszközök állnak rendelkezésre, ha két túra között is pihenni szeretnénk, nem csak utána otthon.
A derékalj megfelelő kiválasztása nem csupán luxus, hanem hálózsákunk kiegészítője, hiszen ha zsákunk alulról rosszul van szigetelve, akkor nem csak az álmatlan éjszaka, de a kihűlés veszélye is garantált. Sátorba, bivakoláshoz (szabadban, természetes fedett helyen való alvás) alapvetően kétféle derékalj közül választhatunk.

Polifoam: Már-már önálló kategória, pedig csupán egy típusa a habos anyagból készült matracoknak. Ebből is kétféle létezik. A leginkább elterjedtebb a nyitott cellás (ez a polifoam), a másik pedig az isocell, már a neve is mutatja, apró kis cellái zártak. Cellák esetében itt az apró kis buborékokra gondolok melyek a szigetelésről és a kis súlyról gondoskodnak.
Előnyeik: Nem igényelnek ápolást, igénytelenek használat, szállítás és tárolás közben, olcsók
Hátrányuk: Nedves közegben megszívják magukat némi vízzel, ez rontja a komfortértéküket.

A komfortfokozat következő szintjén az önfelfújódó matracok állnak. Ezek külső anyaga is igen tartós, több rétegből állnak, azonban sérülékenyek. Belsejükben legtöbbször szivacs, vagy erősebb, rugalmasabb hab található, mely magától kiteríti az összetekert matracot. Mivel a bennük zárt levegő tökéletesen szigetel, hideg, nedves helyekre is tökéletes választás.
Sajnos ezek között a jó minőségű darabok igen drágák, bár ma már a legtöbb gyártó olcsóbb kivitelben is készít modelleket. A választék ma már óriási közöttük. Széles, keskeny; vastag, vékony; rövid, hosszú; szinte mindenki talál a célnak megfelelő modellt.
Tárolásuk a hálózsákokhoz hasonlóan helyet igényel, hiszen nyitott állapotban tovább megőrzik felfújódó képességüket.

Teljesítményünk záloga nem csak mentális és fizikai erőnkben, hanem regenerálódási képességünkben is rejlik. Ennek legfontosabb eleme az alvás. Ha pedig egy szép túra után kényelmesen és megfelelő melegben hajtjuk fejünket álomra, ugyan mi tarthat minket vissza attól, hogy az előző napi élményekre rákontrázzunk!

Isi voltam